Önelfogadás nélkül nincs önbecsülés, sem önbizalom. Önegyüttérzés nélkül pedig nincs önelfogadás.
A nyugati kultúra nagy hangsúlyt fektet a szenvedő embertársainkkal való együttérzésre, a feléjük tanúsított elfogadás és érzelmi támogatás komoly erénynek számít társadalmunkban.
Ugyanekkora értékkel bír önmagunktól mindezt megtagadni; szigorral, a jóindulat és elnézés szikrája nélkül, árgus szemekkel figyelni és bírálni minden tettünket, gondolatunkat, érzésünket, rezdülésünket.
Évezredek óta úgy nevelődünk generációról generációra, hogy méltatlannak tartjuk önmagunkat a saját szeretetünkre.
Micsoda tragédia! És micsoda ellentmondás.
Tele vagyunk az önegyüttérzéssel szembeni fenntartásokkal, sajátjainkkal és a környezetünkből átvettekkel. Ezek a fenntartások mind gátjai az önmagunkkal való szolidaritásnak, és általában tévhitekből erednek. Ezek is hozzájárulnak ahhoz, hogy átestünk a ló túloldalára, és lépten-nyomon ostorozzuk magunkat.
Lássuk, mik ezek a fenntartások, és döntsük le egyiket a másik után!
Az önmagunkkal való együttérzés egyet jelent az önsajnálattal.
Pedig elismerve azt, ami van, és emlékeztetve magunkat arra, hogy a bolygón élő minden egyes ember szenved időnként, valójában elejét vesszük annak, hogy eltúlozzuk a kínlódásunk mértékét és tobzódni kezdjünk benne.
Az önegyüttérzés a nyafkáknak való.
Hogy sebezhetővé és gyengévé tesz, míg ahhoz, hogy az életet élni tudjuk, keménynek kell lennünk. A kutatások azonban azt mutatják, hogy épp az ellenkezője igaz: az önegyüttérzés a belső erő olyan megbízható forrása, ami növeli a bátorságot és a lelki rugalmasságot, melynek köszönhetően sokkal jobban meg tudunk küzdeni olyan nehézségekkel, mint a válás, a gyász, különféle traumák, vagy akár a krónikus testi fájdalom.
Önmagunkkal együttérzőnek lenni egyet jelent az énközpontúsággal és az önzéssel.
Sokan úgy tartják, hogy inkább másokra kell koncentrálniuk, ha ezt el akarják kerülni. Nos, ez az állítás is megdőlt az elmúlt években. Kutatások támasztják alá az ellenkezőjét: az önmagunkkal szemben tanúsított együttérzés mások felé is sokkal törődőbbé, jóindulatúvá tesz minket. Ezt gyakorolva sokkal eredményesebben tudjuk megoldani a konfliktusainkat, sokkal megbocsátóbbak vagyunk másokkal szemben is, összességében pedig javulnak az emberi kapcsolataink.
Az önegyüttérzés túlságosan elnézővé, megengedővé tesz saját magunkkal szemben.
Ugyanilyen sokan gondolják, hogy ellustulunk tőle, és önmagunk ellenségévé válunk. Ennek is épp az ellenkezője igaz. Az önegyüttérzés hosszú távú törődést jelent önmagunkkal, melynek eredményeképp egészségesebben élünk és étkezünk, a káros szokásaink (mint a dohányzás és alkohol- vagy drogfogyasztás) csökkennek, a közérzetünk javul.
Az önegyüttérzés nem más, mint kifogások keresése a nemkívánatos, másoknak ártó tettekre.
Ennek is pont az fordítottja igaz, hiszen az önegyüttérzést gyakorló emberek nem másokat hibáztatnak a cselekedeteikért, így eleve ritkább náluk az ilyen viselkedés. Elismerik a hibáikat és tévedéseiket, felelősséget vállalnak értük, és így sokkal nagyobb az esélyük rá, hogy tanulva belőlük, nem követik el őket újra.
A legelterjedtebb fenntartás az önegyüttérzéssel szemben az, hogy aláássa a teljesítményünket, a magunkkal szembeni elvárásoknak való megfelelést.
A legtöbben azt hiszik, hogy az önkritika a leghatásosabb motivátor, hogy elérjük a céljainkat, de ez is egy tévhit. Az önkritika megnyirbálja az önbizalmunkat, és a kudarctól való félelemhez vezet. Az önegyüttérzés nem veszi el a motivációnkat, de hozzájárul ahhoz, hogy elérjük a céljainkat. Hiszen az önegyüttérzés tágabb értelemben önmagunkkal való törődést jelent, amibe beletartozik, hogy ki akarjunk teljesedni és kihozni magunkból és az életünkből a legtöbbet.
A fejlett önegyüttérzéssel rendelkezők is magasra teszik a lécet, a különbség, hogy nem bántják magukat, mikor épp nem sikerül megugrani. Ez azt is jelenti, hogy kevésbé félnek a kudarctól, sokkal kitartóbbak, és hajlamosak nem feladni a céljaikat, mikor akadályokba ütköznek vagy sikertelenség éri őket.
Téged mi tart vissza attól, hogy kedvesebb, megértőbb, törődőbb légy önmagaddal?
Ezekre a rögzült, mélyen futó gondolati sémákra, melyek az önmagunkhoz való viszonyunk épül, nyújt alternatívát a Tudatos Önegyüttérzés gyakorlatközpontú programja.